Gyászfeldolgozás

Publikálva: 2022.06.01

A különböző korú gyermekek eltérő módon élik meg a gyászt, veszteséget. A csecsemők érzékelik, hogy valami baj van. De nincs a halálról alkotott fogalmuk, így nincs halálfélelmük sem. Önmagában a környezet viselkedésének megváltozását élik meg, mely, ha eltolódik, szélsőségesen, könnyen kibillentheti a kicsiket a lelki egyensúlyukból.
Később, óvodás korban már ismerik a halál fogalmát, de azt gondolják, hogy az egy visszafordítható folyamat. Egyszer visszatér közéjük, aki "elaludt", vagy más helyre "költözött".
Kisiskolás korban már tudják, hogy a halál visszafordíthatatlan, de azt gondolják, csak az idős emberekkel fordulhat elő. Elkezdenek félni a szülők elvesztésétől is. Saját maguktól is már sokat foglalkoznak a halál gondolatával.
Felső tagozatba lépve, serdülő korban felismerik, hogy a halál egyszer mindannyiunkat elér. Elkezdik a felnőttekhez hasonló módon kezelni, és nehéz helyzetben egymás, a kortársak támogatására számítanak. Ők már ki tudják fejezni az érzelmeiket, és meg tudják azokat fogalmazni saját maguk, társaik és a felnőttek számára.
A felnőtt kori gyászfeldolgozásnál a pubertás korban történő annyiban nehezebb, és annyiban kíván több figyelmet, törődést a felnőttek részéről, hogy a társadalmilag nem helyénvaló magatartás, alkoholfogyasztás, drogfogyasztás következményként nagyobb eséllyel jelenhet meg.

A gyászról általában

A gyász egy szükségszerű reakció a veszteségre. Fontos hangsúlyozni, hogy nem egy állapotról van szó, hanem ez egy folyamat, aminek különböző lépcsőfokai vannak. Ezek a fokok  a különböző életkorokban más- más módon jelennek meg, ezért tartottuk fontosnak áttekinteni "lépésről-lépésre".
A következőkben  szeretnénk ismertetni, általánosságban hogyan történik a gyász feldolgozásának folyamata mind a gyerekeknél, mind a felnőtteknél. A serdülők átmenetet képeznek az alább leírtak tekintetében.
A kicsiknél ez a folyamat egy dacos tiltakozással kezdődik. Ekkor még nem is igazán értik meg, mi történt. Tagadhatják is a történteket. Azonban ezt követően sok esetben kétségbe esnek, nem tudják, hogy mit "kellene" tenniük, miként "kell" ebben a helyzetben viselkedni. De az is előfordulhat, hogy haragot éreznek, majd alkudoznak. Ezt követően, ha nem jól ment végbe a gyászfolyamat, elakadt valahol, depresszió léphet fel. Annak megfelelő kezelése után fellélegeznek ők is. A legfontosabb mégis: a gyermek úgy éli meg, úgy dolgozza fel a gyász folyamatát, ahogyan a hozzá közelálló felnőttek teszik. 
Első reakcióként a felnőtteknél is megjelenhet, hogy a történteket megtudván elutasítják, tagadják azt, nem hiszik el, hogy ez megtörténhet. Ezzel együtt gyakran megjelenik a düh, harag, mások hibáztatása.  Utána pedig felszakadnak a bennük lévő érzelmek, intenzív sírás, zokogás jöhet, amit nem szabad visszatartani. Ezek után az elhunyt keresése következhet, majd tudatosul, hogy többé már nem jön vissza, és a felnőtt megkezdi az elválást. Végül utolsó lépésként megpróbál egy új viszonyt kialakítani mind önmagával, mind a világgal, ami már úgy tud működni, hogy az érintett személy közvetlen módon nem részese a mindennapoknak, mint korábban volt.
A gyászfeldolgozás átlagosan egy évet igényel. Ez idő alatt fel kell vállalni fájdalmunkat, könnyeinket, sérülékenységünket, de ezen túl már érdemes szakszerű segítségért fordulni a gördülékenyebb alkalmazkodás miatt.
#Gyászfeldolgozás #Veszteségfeldolgozás

Amennyiben tetszett Önnek a cikk, köszönettel fogadom a megosztását!

Kérdés esetén keressen bizalommal facebookon, vagy írjon e-mailt.